A hamburgi vas�t�llom�s olajos, p�kh�l�s vasszerkezet�nek l�tv�nya a XIX. sz�zadba r�p�ti vissza a vonattal �rkez�t, de ahogy k�r�ln�z�nk a v�g�nyokat egy emelettel feljebb k�r�l�lel� k�rfoly�s�n r�gt�n tudjuk, hogy egy huszonegyedik sz�zadi v�rosba �rkezt�nk. McDonald's, Burger King, Pizzeria, D�ner kebab pr�b�lj�k elcs�b�tani az �hes l�togat�t. Most azonban nem enged�nk a k�s�rt�snek, az olasz szurkol�k �radat�val egy�tt megc�lozzuk a helyi vas�th�l�zatot �s elindulunk felfedezni N�metorsz�g m�sodik legnagyobb v�ros�t, a majdnem Budapest m�ret�, 1,7 milli� lakos� Hamburgot.

Term�szetesen a kik�t�t, a v�ros v�rkering�s�nek k�zpontj�t vessz�k c�lba els�k�nt. A t�rt�nelem viharai id�r�l id�re csap�sokat m�rtek a tengeri haj�z�s k�zpontj�ra, de Hamburg mindig k�pes volt az �jrakezd�sre. A gazdas�gilag kulcspoz�ci�ban l�v� v�rost a m�sodik vil�gh�bor�ban er�sen bomb�zt�k, ekkor a v�ros �p�leteinek mintegy fele megsemmis�lt. Hamburg azonban egy Hanza v�roshoz m�lt�n (a v�ros a k�z�pkorban alakult gazdas�gi t�rsul�s, a Hanza Sz�vets�g tagja volt) �jra�p�lt, �s mindent el�lr�l kezdett. Az Elba partj�n fekv� kik�t�t a Landungbr�cken fel�l k�zel�tj�k meg. R�gen itt k�t�ttek ki a kereskedelmi haj�k, manaps�g innen indulnak a kir�ndul�haj�k, melyek 10 eur��rt, egy �ra alatt, kiz�r�lag n�met nyelv� idegenvezet�ssel elkalauzolnak minket az irdatlan m�ret� tengeri teherhaj�k vil�g�ba. A k�r�lbel�l 500 ember befogad�s�ra alkalmas kir�ndul�alkalmatoss�g picike pap�rhaj�nak t�nik az ak�r 6 ezer kont�ner sz�ll�t�s�ra is k�pes haj��ri�sok mellett. A l�tv�ny olyan leny�g�z�, hogy m�g a hajborzol� sz�l �s a 30 fokos k�nikula sem tud minket leparancsolni a haj�nk als� fed�lzet�re. A parton z�ld-feh�r-piros z�szl�t lobogtat� �l-olasz drukkerek, Deutchland ki�lt�ssal eml�keztetnek minket arra, hogy ideje tov�bb�llnunk.

A halpiacon folytatjuk utunkat, ahol nev�vel ellent�tben nem a tengergy�m�lcsei a legkelend�bb �rucikk, hanem a s�r �s a wurst (azaz kolb�sz). A vasszerkezetes �p�letbe a tet�n l�v� ablakon kereszt�l t�r be a napf�ny �s v�gja �t �tj�t a cigarettaf�st�n kereszt�l a t�bb sz�z f�s t�meg fel�, akik a n�met-argentin �sszecsap�sra gy�ltek �ssze �s egy k�s� d�lut�ni bulival meleg�tettek a szurkol�sra. "Az argentinok a sz�v�kkel j�tszanak - mondja egy kicsit f�lve egy n�met drukker - a mieink a fej�ket haszn�lj�k”. Az eredm�ny (Argent�na-N�metorsz�g, 1-1) a n�meteket igazolta. Az �p�letb�l kil�pve Hamburg egykori b�n negyed�nek a St. Paulinak a sz�l�n tal�ljuk magunkat. Egy 50 �ves punk n�ni �ltal vezetett kocsm�ban megiszunk egy Alstert: hamburgi sz�let�s� friss�t�, s�r �s sz�nsavas citrusital kever�ke. Felfriss�lve v�gunk neki az �tnak a Reeperbahnra, mely a vitorl�s haj�k k�t�lzet�t k�sz�t� k�t�lver�kr�l (n�met�l reeper) kapta a nev�t. Napjainkban Hamburg v�r�sl�mp�s negyed�nek a k�zpontja ez az utca, egym�st �rik a kocsm�k, szexshopok, k�jb�rok. Azonban a mai napon minden a focinak van al�rendelve, m�g a sztript�zb�rban is kivet�t�n n�zik a n�met-argentin �sszecsap�st. Mi azonban nem v�rjuk meg a meccs v�g�t, siet�nk az olasz-ukr�n viadalra.

Bodrogi Lilla (Hamburg)(foci.hu)